Hangstúdió

„A hang az ember második arca.” (G. Bauer)

Nortyx Audio  
   
 

Nagyteljesítményű erősítő építése

Ez a cikk arról szól, hogy hogy lehet otthoni módszerekkel, közepes és nagy teljesítményű erősítőt építeni, Hi-Fi vagy hangosítási (PA) célokra. Természetesen ne rögtön arra gondoljatok hogy teljes nagyszínpad hangosítást építünk elsőre, de ha egy jó ének cuccra van szükség, és nincs pénz gyárira (vagy simán csak szeretsz forrasztani), akkor az általunk bemutatott rendszer tökéletes megoldás lesz. Lényege hogy modulárisan összeszerelhető, a részek jól elkülöníthetők, és a teljesítmény bizonyos határokon belül egyedileg méretezhető. Célunk egy komplett 100-200W-os erősítő építése, mely megfelelő védelemmel van ellátva.

Mit is jelent a teljesítmény úgy egyáltalán (szinuszos, zenei)

Első körben tisztázni kell azt hogy mit is jelent a teljesítmény úgy egyáltalán, és az egyes erősítő típusoknál. Egy erősítő teljesítményét két féle képen szokták megadni, ez pedig a „zenei” és a „szinuszos”, vagy névleges teljesítmény. Ezek közül minden esetben a zenei a nagyobb. Például ha egy átlagos erősítőre a boltban az van írva hogy 100W, akkor az a zenei teljesítménye, amihez körülbelül 60-70W szinuszos társul.

  • Zenei teljesítmény: Ez a hétköznapi ember számára szánt jellemző. Úgy képzeljük el, hogy ha beteszünk egy CD-t és azt meghallgatjuk, akkor az erősítőre több különböző frekvenciájú, amplitúdójú és alakú jel kerül, tehát nem állandó és egységes a terhelés. Képzeljük el úgy, hogy a hangszórónak két erőteljesebb hang között van ideje megpihenni, így nagyobb terhelést képes elviselni. Megjegyzés: A zene teljesítmény nem egyenesen arányos a hangerővel, mivel az érzékelhető hangnyomás függ a frekvenciától, és a hangfal érzékenységétől is többek között. De ettől függetlenül egyértelmű hogy nagyobb zenei teljesítményű erősítő hangosabban fog szólni.
  • Szinuszos teljesítmény: A szinusz hullám, egy állandó jelalakkal rendelkező hullámforma (valószínűleg mindenki jól ismeri még középiskolából), melyet egy frekvencián, állandó amplitúdóval a bemenetre téve mérik az erősítők/hangszórók állandó terhelhetőségét, azaz a névleges teljesítményt.

Melyik teljesítményt tüntetik fel a „dobozon”?
Mi a különbség az egyes erősítők között (csöves, tranzisztoros, IC-s, digitális)

Akármilyen hihetetlen, az egyes erősítő típusoknál is változó hogy melyik teljesítményt tüntetik fel a „dobozon”. Érdemes tehát utánanézni hogy mi is végzi a teljesítmény erősítést.

  • Csöves végfok: Ez az erősítő típus ma már csak igazi zeneérzőknél, és szóló gitárosoknál használatos, mivel hangja kristálytiszta, iszonyatosan telt, és az emberi fül számára a leg élvezhetőbb „hibákkal” rendelkezik. IGEN, az elektroncső azért is szól olyan szépen, mert egyedi frekvencia átvitele van, és ez olyannyira egyedi, hogy fejlett VST effektekkel és nehéz (szerintem inkább lehetetlen) lemodellezni. A cső rendelkezik még egy sajátságos torzítással is, ami az emberi fül számára szintén kellemes hangot eredményez. Ezt a torzítást használják ki a komoly gitárerősítők, mégpedig úgy hogy jócskán túlvezérlik az erősítőt. Csöves erősítőknél a feltüntetett teljesítmény mindig szinuszosan értendő, és garantált. Megjegyzés: Ezért van az hogy egy 100W-os csöves erősítő úgy szól mint egy 200W-os tranzisztoros.
  • Tranzisztoros végfok: Napjainkban is használatos erősítő típus, főleg közepes és nagy teljesítményű végfokok készülnek ilyen technológiával. Itt a teljesítmény-erősítést tranzisztorok végzik. Kis teljesítményben nincs értelme tranzisztoros erősítőt építeni, mert sok alkatrészből áll, és minősége nem jobb az IC-s nél. A dobozon első sorban a Zenei teljesítményt tüntetik fel, de általában fellelhető a szinuszos is a specifikációban!
  • IC-s végfok: Ez napjainkban a legelterjedtebb erősítési forma, mert olcsó, jó, és nem kell sok alkatrész a megépítéséhez (tehát kis helyet is foglal). FIGYELEM! Mi most minőségi IC-s cuccokról beszélünk, tehát nem a piaci SONYc márkájú bóvliról. Az IC-s erősítőkön előszeretettel csak a Zenei teljesítményt tüntetik fel, de kis kutató munkával, ha megtudjuk milyen IC is van benne, akkor a gyártó késséggel elárul mindent róla, még azt is hogy-hogy lehet kihozni belőle a maximumot. Megjegyzés: Egy jó végfok IC legalább kétszer akkora terhelést elvisel mint ami rá van írva, megfelelő hűtés mellett…
  • Piaci/Olcsó IC-s végfokok: Ha körbenézünk a világban, akkor bizton állíthatjuk, hogy ezek a termékek vesznek körül minket, és otthon is van jó pár belőlük. Ilyenek például az egyszerűbb PC hangszóró rendszerek, vagy az otthoni minden az egyben házimozi rendszer. Ezekre az erősítőkre a gyártó általában szégyelli kiírni, hogy igazából mekkora a zenei teljesítményük, mert valljuk be hogy szörnyen nézne ki a hipermarketek polcain kiírva, hogy ez a házimozi 5*3W-os, és a mélynyomó meg 10W-os. Hűha. Senki nem venné meg. Ezeket az erősítőket P.MP.O –ban mérik, ami igazából NEM LÉTEZIK, ezért nagyon jó mértékegység, minden gyártó azt ír elé, amit akar. Hivatalos megfogalmazása nincs, de röviden és tömören azt jelenti, hogy az a maximális teljesítmény, amit a hangrendszer képes elviselni egy másodpercnél kevesebb ideig, károsodás nélkül. Ugye látjuk, hogy ennek semmi értelme, mert ha egy botra rávezetek 3600W teljesítményt mondjuk 1 mikro szekundumra, akkor valószínűleg nem lesz baja. Tehát a lényeg: Amire rá van írva a PMPO teljesítmény, az kizárt hogy minőségi cucc. De ha valami oknál fogva mégis megvesszük (mert mondjuk olyan olcsó hogy kihagyhatatlan), akkor érdemes megkeresni a specifikációban, hogy egyenként a kimenetek mekkora zenei teljesítményre képesek, venni az összeg 70%-át és megvan hogy mit is bír a cucc valójában. Példa: Hangrendszer 3600W PMPO. A hangszórók (6db) egyenként 10W-osak, a mélysugárzó pedig 45W. Az összesen 105 W a hangszórónál. Tehát mivel a hangszórók jó esetben túl lettek méretezve kb. 30%-50%-al, az erősítő kimeneti Összes teljesítménye 75W! Ha PMPO-t látunk, akkor a legegyszerűbb ha osztunk 50-el, és meg is van a végeredmény.
  • Léteznek még úgynevezett Digitális erősítők, melyeket nem részletezünk nagyon, mivel ezeket házilag nagyon nehéz előállítani. A digitális erősítőket első sorban anyagi okokból hozták létre, mivel súlyuk sokk kisebb mint a velük azonos teljesítményű analóg erősítőké. Egy 1000W-os digitális erősítő kb. 3 kilót nyom, míg egy analóg nagyjából 30 Kg-ot. A működési elvét egy példán keresztül a legegyszerűbb megérteni. Vegyünk egy kád vizet, amiből meghatározott sebességgel szeretnénk vizet kivenni. A víz kivételének mennyisége jellemzi esetünkben a jelformát, és a hangerőt. A víz sebességét két féle módon szabályozhatjuk. Az első megoldás egy mezei csap, amit ha kevésbé nyitunk meg akkor kis mennyiségű „jel” jön ki a kádból, ha nagyon megnyitunk, akkor több. Ez az analóg működési elv. A vízmennyiség szabályzásának másik módja, ha egy kapcsolót teszünk a kieresztő nyílásra, amit másodpercenként meghatározott időre nyitunk. Ha kevesebb vízre van szükségünk (kisebb jel), akkor rövid ideig tartjuk nyitva a kapcsolót. Ha több vizet akarunk, akkor másodpercenként mindig több időre tartjuk nyitva a kieresztő szelepet. Ez a digitális működés alapelve.

Az általunk tervezett 170W-os erősítő jellemzői, blokkvázlata, működése nagy vonalakban.

Az erősítő amit el fogunk készíteni, egy IC-s erősítő, azaz egy darab központi IC fogja ellátni a végfok feladatait. Ez azért a legjobb megoldás, mert csöves erősítőt csak a fanatikus és nagyon ügyes emberek építenek, a tranzisztoros végfokok pedig ugyanolyan teljesítménnyel és minőséggel rendelkeznek mint az IC-sek, csak épp sokkal nehezebb őket összerakni, és sokkal több a hibalehetőség. Egyetlen pozitívuma a Tranzisztoros erősítőknek, hogy olcsóbb őket házilag összeszerelni, azonban lényegesen tovább is tart. Maga a végfok megépítése esetünkben maximum 4000 Ft-ot igényel, ugyanez tranzisztorosban kb. 2000Ft. A különbség viszonylag nagy, de egy gyakorlatlan kéz egészen biztos, hogy annyi alkatrészt leéget/tönkretesz, hogy végül a tranzisztoros végfok drágább lesz mint ha vett volna egy jól megválasztott minőségi IC-t.

Az mi erősítőnk alapját egy TDA 7294V- IC alkotja, melynek a specifikációja megtalálható a gyártó oldalán. A gyári leírásban találhatunk megvalósítási javaslatot, de mi nem ezt fogjuk megépíteni, mivel az általuk ajánlott megoldás viszonylag kis teljesítményű célokra alkalmazható. Célunk egy 170W (Szinuszos) teljesítményű erősítő létrehozása, amihez két TDA7294-re lesz szükség, híd kapcsolásban. A kimeneti impedancia ezzel a megoldással 8 Ohm és 16 Ohm is lehet, így szabadon válogathatunk a hangszóró kínálatból.

Az erősítő blokkvázlatán egyszerűen végigkövethetjük a működését:

TDA7294 Erősítő blokkvázlata

A bemenetre kapcsolt jel lehet szimmetrikus, vagy aszimmetrikus. Hangosítási célokra feltétlenül szimmetrikus bemenetet kell tetvezni. Otthoni használatra elég az aszimmetrikus bemenet, tehát az aszimmetrizáló fokozatra nincs szükség. A bemenő jelet az előerősítő illeszti a végfokhoz, és nem mellesleg itt építhető be egy hangerőszabályzó pótméter (természetesen negatív visszacsatolással, de erről majd később). Ezt követi a hídba kapcsolt végfok, melynek a kimenetén található a hangszóró. Ugye milyen egyszerű?

Az erősítő pontos kapcsolási rajza, a funkciók bemutatása, és részletes magyarázat a kapcsolás megérzéséhez

A továbbiakban megismerhetitek, hogy-hogy épül fel egy IC-s 100W-os erősítő végfok modulja. Megnézzük milyen tápegység szükséges ehhez, és hogy lehet összekapcsolni két végfokot híd kapcsolásban, hogy a kimeneti teljesítményt 170 W-ra emeljük.

Az erősítőt TDA 7294 V IC-vel valósítjuk meg, mivel teljesítménye kiváló, zaja kicsi, ára megfelelő, és rengeteg extrával rendelkezik, úgy mint beépített koppanás gátló, hangszóró védelem, mute, és stand-by funkciók.

Koppanás gátló: Aki már épített erősítőt, az bizonyára észrevette, hogy be illetve kikapcsoláskor a hangszóró majd kiugrik a helyéről, és ez nem tesz jót neki. Ennek az az oka, hogy amíg a tápegység nem éri el az üzemi feszültséget, addig az erősítő kimenete teljesen kiszámíthatatlan. Kikapcsoláskor ugyanez a feszültség bizonytalanság lép fel. A beépített koppanás gátló úgy működik hogy az erősítőt mindaddig MUTE üzemmódban tatja, míg a tápfeszültség nem stabilizálódik. Kikapcsoláskor szintén figyeli a feszültségingadozást, és amikor az erősítő működése már nem fenntartható, egyszerűen stand-by állásba teszi avégfokot.

MUTE: Az erősítő üzemel, a bemenetet nullára köti, így teljes csend van a kimeneten.

Stand-By: A végfok csökkentett energiafelhasználású üzemmódban van, kimenetén nem jelenik meg jel, és fogyasztása nullához tart.

Lássunk is hozzá az erősítő kapcsolási rajzának tárgyalásához. Nem kell megijedni, megpróbálunk mindent lefordítani magyar nyelvre, úgy hogy aki most lát életében először kapcsolási rajzot, az is megértse.

Erősítő kapcsolási rajz

A végfok bemenetén (in) rögtön egy R-C tagot találunk, aminek a feladata hogy beállítsa a bemeneti érzékenységet, és illessze az előző fokozatra erősítőnket. Az R2 C2 most úgy van beállítva, hogy egy átlagos kimeneti jelű berendezésre lehessen csatlakoztatni, például CD lejátszó, számítógép, vagy keverő. Az első R-C tag nélkül is működik az erősítő, de romlik a hangminőség, és tranziens torzítások léphetnek fel.

A kapcsolás negatív visszacsatolásos, ami azt jelenti hogy a kimenet (out) és a negatív bemenet (IC 2) össze van kötve egy visszacsatoló ellenállás párral (R6 és R5). Ezeknek az ellenállásoknak a hányadosa határozza meg az erősítést. Jelenleg PA, azaz nagyteljesítményű célokra használjuk az áramkört, így a visszacsatolás értéke viszonylag nagy (47K ohm és 1,5K ohm). Az erősítés ebben a megvalósításban: 1500 Ohm/47K Ohm = 32 dB. Természetesen ennél nagyobb erősítés is beállítható, de a gyártó szerint, és a tesztek szerint is ez az optimális érték.

Következő fontos alkatrész, a C6, C8  kondenzátor, melyek lényegében a tápegység részét képezik. Ezek végzik az egyenirányító felől érkező nem egyenletes jel simítását, így csökkentve a kimenetre kerülő búgási feszültséget. Ezen kívül átmeneti energia tároló szerepét is betöltenek, mivel egy erősítőn általában nem állandó jel van, hanem teljesen változó. Az erősebb hangoknál, például lábdoboknál, a végfoknak több áramra van szüksége a nagyobb kimeneti teljesítményhez, és ezt a többlet áramot a kondenzátorból veszi ki, ami ezután a csöndesebb résznél újratölti magát. Ez a kétszer 1.000u elég ennek az erősítőnek, megfelelő hálózati trafó mellett. Természetesen ez az az érték, amit nyugodtan lehet növelni, így felkészítve az erősítőt a nagy dinamikai változásokkal járó zenékre. Természetesen azért nem kell túlzásokba esni, de az igazán audiofil olvasók elmehetnek akár 10.000u-ig is. FIGYELEM! Ennek az alkatrésznek a bekötésekor figyeljünk nagyon a polarizációra, mert egy ekkora kondi már elég nagyot tud robbanni rossz bekötés esetén. Javaslom, hogy kétszer háromszor is ellenőrizzük a polaritást, és az első bekapcsolás előtt újra ellenőrizzük.

A kapcsoláson található (K1) MUTE kapcsolót érdemes azonnal egy vezetékdarabbal helyettesíteni, mivel az esetek legkisebb százalékában fordul elő hogy hangtalan erősítőt akarunk járatni.

Az erősítő nyomtatott áramkörének rajza, és a beültetési útmutató

TDA7294 Nyák rajz

A kapcsolás működését ezzel át is tekintettük, most vessünk pár pillantást az ültetési ábrára, illetve e nyákra.

Fontos hogy mindig a legkisebb alkatrésztől kezdjük a beültetést, mivel így mindig hozzáférünk a nyáklaphoz. Ajánlott sorrend D, R, C, IC.

Az erősítő nagy teljesítménye miatt elég erősen melegszik, így nagy hűtőfelületre van szüksége. A TDA 7294 V IC hűtőfelületére a Vs- azaz a negatív feszültségi pont gyárilag ki van vezetve, így nagyon fontos hogy szigetelő gyűrűvel, és csillámfóliával szigeteljük el az IC-t a hűtőbordától. Ellenkező esetben a hűtőborda rázhat. Tesztek alapján passzív hűtés elég az erősítőnek, tehát egy 10*15*5 centis alumínium hűtőborda megfelel a célnak. Nagy igénybevétel mellett a hűtőborda hőmérséklete elérheti a 90 C°-ot, ami még bőven a tűréshatáron belül van (max 145 C°), de azért a kezünket már megégetheti, szóval nem érdemes rögtön használat után tapogatni a hűtőbordát.

Alkatrészlista

Alkatrész

Típus

Darab

Ellenállás

100K Ohm

1

Ellenállás

47K Ohm

2

Ellenállás

1,5K Ohm

1

Ellenállás

470K Ohm

2

Ellenállás

10 Ohm 1W

1

Kondenzátor

330pF

1

Kondenzátor

100nF 63V

3

Elko

2,2uF 50V

1

Elko

10uF 100V

2

Elko

47uF 50V

1

Elko

1000uF 50V

2

IC

TDA 7294 V

1

  

200W-os tápegység bekötésének kapcsolási rajza, és magyarázata

A dokumentáció alapján a bemeneti feszültségnek +-25V és +-45V között kell lennie. Természetesen minél nagyobb a tápfesz, annál nagyobb kimeneti teljesítményre képes az erősítő, a megadott határokon belül. Tápegység kapcsolási rajzaJelen esetben mi a maximális kimenő teljesítményt akarjuk elérni, tehát -+40V-ra van minimum szükségünk. Ennél nagyobbat nem érdemes alkalmazni, mivel a hálózat felől érkező ingadozások miatt előfordulhat hogy ez az érték megnő, és ezt nem viseli túl jól az IC. A +-40V os kimenő feszültség eléréséhez egy 2*28 Vac feszültségű transzformátorra van szükségünk, lehetőleg toroid kivitelben, hogy csökkentsük a méretet, és a mágneses teret. Hogy hogy lesz a 28V váltó áramból +-40V? A válasz egyszerű. Az egyenirányítás után a transzformátor feszültségét gyök kettővel kell szorozni, hogy megkapjuk a kimeneti feszültséget. 28Vac*1,41 = 40Vdc. Természetesen kettős transzformátor szükséges a tápfeszültség előállításához. A trafónak 200W-osnak kell lennie, hogy a kimenő 170W-ot elő tudja állítani.

Az ábrán látható a tápegység bekötése. A rajzon található dióda hídnak bírnia kell a terhelést, tehát legalább 15A-esnek kell lennie. Mi az a dióda híd? A dióda híd négy darab dióda megfelelően összeforgatva, ezeket egy tokban lehet kapni, az egyszerűbb megvalósíthatóság érdekében.

A tápegységhez nem szükséges nyáklap, mivel csak 2 alkatrészből áll. Azonban arra ügyeljünk, hogy megfelelően vastag kábeleket használjunk a bekötéshez, és ha lehetséges, a polaritásokat különböző színekkel jelöljük, mivel 15A 70V mellett NEM JÁTÉK!

Összeszerelés, élesztés, és pár hasznos trükk

Ha már megvan a nyák, rajta az alkatrészekkel, és a tápegység is, akkor már csak annyi dolgunk van, hogy a leírtak alapján összekössük őket, és kipróbáljuk. Mivel a kedves olvasó otthonában nem valószínű, hogy fellelhető oszcilloszkóp, jelgenerátor, és szabályozható tápegység, ezért ezeket helyettesíteni fogjuk. Jelgenerátor helyett megteszi egy PC fülhallgató kimenete, az erősítő bemenetére kötve. A kimenet már neccesebb, mivel itt rossz bekötés esetén akár 90V háromszögjel is megjelenhet, ami azonnal szétküldi a hangszórót. Éppen ezért használjunk a tesztelés alatt valami leharcolt ócska darabot, és lehetőleg ne legyen nagyobb 5-10W-nál. Tapasztalatok alapján tesztelésre a leg alkalmasabb egy piezo hangszóró, mivel ára kb.: 900Ft, és szinte lehetetlen tönkretenni. Figyelem! A piezo hangszórót nem szereti az erősítő hosszútávon, ezért csak a tesztelés idejére használjuk egymagában. A változtatható tápegységre azért lenne szükség, hogy meggyőződjünk róla kis feszültség mellett, hogy a polaritások jók, és semmi nem melegszik túlzottan. Villanyszerelési boltokban lehet kapni úgynevezett Dimmert, ami úgy néz ki mint egy átlagos fali villanykapcsoló, csak épp szabályozható a rákötött lámpa fényereje. Kössük be (érintés biztosan) a dimmert egy elosztóba, így lesz egy olyan elosztónk, aminek a kimenő feszültsége szabályozható. Az „Okosok” azt mondják, hogy a trafók nem dimmerelhetőek, de ez nem igaz. A trafó kimeneti feszültsége is változik, ha a bemeneti feszültséget változtatjuk, csak épp nem olyan pontosan..

Tehát van egy bejövő jelünk, egy a kimenetre kötött piezo hangszórónk, és egy elosztónk, aminek a feszültségét 0V-tól 130V-ig fokozatosan tudjuk állítani. Csatlakoztassuk az elosztóba a hálózati tápegységünk bemenetét, és fokozatosan tekerve felfele a dimmert, figyeljük a trafó kimeneti feszültségét. Ha elértük a nagyjából 10V-ot, akkor itt álljunk is meg, és mérjük meg hogy a szűrő kondenzátorokon megfelelő polaritással van e a feszültség, majd fogjuk meg a végfok IC hűtő zászlóját hogy nem meleg e. Ha rossz a polaritás, vagy bármi melegszik erősen, akkor garantált, hogy valamit elrontottunk. Át kell nézni újra az egészet és újrakezdeni az élesztést. Ha minden rendben volt, akkor tekerjük fel a dimmert a maximumra, és hallgassuk, hogy-hogy szól az új erősítőnk. Ha az erősítő szól, és semmi nem füstöl, akkor az azt jelenti, hogy sikerült minden helyesen bekötni. Figyelem! A dimmer zajt tehet a rendszerbe, így a tesztelés során előfordulhat enyhe búgó zaj. Készen vagyunk! Kössük ki a dimmert, és tegyünk valami rendes hangszórót a kimenetre, és teszteljük az erősítőnket.

Előerősítő kapcsolási rajza

Az előerősítő modul

Az előerősítő azért fontos, hogy hangrendszerünk jól illeszthető legyen a különböző bemeneti jelekhez, és a hangerő szabályozható legyen. Természetesen sufni módszerekkel meg lehet oldani hogy egy mezei pótmétert teszünk a végfok bemenete elé, de ez mind a mellett hogy nem egyenletesen szabályozható, még óriási zajt is csempész a kimenő jelbe.

Az előerősítőhöz egy kisteljesítményű, alacsony zajú, hangfrekvenciás műveleti erősítőt fogunk használni, mégpedig az NE5532A jelzésű dupla tokozású IC-t. A dupla tokozás azt jelenti, hogy egy IC-ben két műveleti erősítő van. Ez azért lehet nekünk hasznos, mert így az szimmetrikus bemenet fogadásához nem kell még egy IC-t beszerelnünk.

Jelen esetben egy aszimmetrikus bemenetre tervezett hangerő szabályzóval ellátott előerősítőt készítünk. Lássuk az előerősítő kapcsolási rajzát:

  

tápegység 2

Az előerősítő is igényel megfelelően stabil tápellátást, de ehhez nem fogunk külön trafót használni, mivel teljesen felesleges pénzkidobás, és még zaj is kerülhet a rendszerbe, ha nem megfelelően szűrt a másodlagos transzformátor. Jelen esetben egy egyszerű feszültség szabályzót fogunk készíteni, melynek a bemenetére +-15V-tól +-45V-ig bármekkora feszültséget adhatunk, a kimeneten -+15V fog megjelenni. Természetesen ez csak kis teljesítmény mellett működik, de hát az előerősítőnk áramfelvétele jelentéktelenül kicsi. A feszültség szabályzó legfontosabb eleme egy zener dióda, ami jelen esetben feszültség korlátként üzemel. Találunk még két-két kondenzátort a kapcsolásban, ezeknek szűrő szerepe van, hogy a kimeneten véletlenül se lehessen zaj.

 

Hogyan kapcsolható össze két TDA7294-es IC-vel szerelt erősítő modul bridge üzemmódban 

Erősítő bridge kötésben

Két TDA7294 típusú IC-vel szerelt erősítő hídba kapcsolása szinte gyerekjáték, mivel a gyártó eleve ad rá javaslatot, és így a teljesítmény tovább növelhető. A hídba kapcsolt végfok kimenő teljesítménye így már 170W, melyet képes leadni 8 ohm és 16 ohm terhelés mellett egyaránt, ami nagyon praktikussá teszi végfokunkat.

A híd kapcsolás lényege, hogy az egy bemenetről érkező jelet az egyik végfog IC fázis helyesen, a másik pedig invertálva erősíti. Lássuk hát hogy is néz ki ez a kapcsolás.

A kapcsolás lényege, hogy egy a visszacsatoló ellenállással (R6) azonos ellenállást teszünk az egyik végfok kimenete, és a másik végfok invertáló bemenete közé. Mind e közben az invertáló erősítő bemenetét természetesen földre kell kötni. A kimeneti jelet most-már a két erősítő adja, a hagyományos módon alkalmazott végfok (felső) kimenete kerül a hangszóró pozitív bemenetére, az invertáló végfok kimenete pedig a hangszóró negatív bemenetére. Ebből tisztán látszik, hogy hídba kötött erősítőknél, a hangszóró negatív pontját nem szabad a föld pontra rakni, hiszen így rövidre zárnánk az invertáló erősítőt.

Figyelem! Ne felejtsük el hogy kétszer akkora kimeneti teljesítményhez, kétszer akkora teljesítményű tápegység is kell, tehát minimum 200W-os.

Végre minden készen áll, állítsuk össze a megépített és tesztelt modulokat. Ha minden modult külön teszteltünk, akkor a siker nem maradhat el, létrejött egy széles körben használható nagyteljesítményű erősítő.

 

A cikk eredeti verziója az ugrock.hu online zenei folyóiratban jelent meg (szerző: Tóth Péter @ Nortyx hangstúdió © 2010).


 
Vissza
 
  Nortyx Pro Kft. Web by Nortyx Web Studio, Copyright 2013 |  

Hírlevél

Tartalom töltése. Kérem várjon...

Segíthetünk?

Ha bármi kérdésed van, vagy csak nem vagy biztos a dolgodban, és megerősítést szeretnél, hívj bátran minket, és minden kérdésedre választ kapsz!

Tóth Péter Tóth Péter
30 / 587-1922
Soltész Marianna Soltész Marianna
30 / 866-5198

E-mail: info@nortyx.hu

facebook
Post to Your Wall